>

Sikerült megtartanom

Mozgás 2018. 11. 06. 79,25 (-18,25 kg)

Ha nem is folytatódott a júliusi váratlan fogyás, de eredmény, hogy azóta is többé-kevésbé 80 kiló alatt vagyok. Folytatódik az évek óta tartó stagnálás, csak most két kilóval alacsonyabb súlyon.

Ugyanúgy eszem, mint eddig, naponta ötször. Nem viszem túlzásba, de nem is koplalok, mert ez már korábban sem vált be, és az ingadozó vércukrom miatt sem lenne szerencsés.

Mozgok annyit, amennyire képes vagyok. A legjobb, mikor a szokásos gyógytornámat csinálom. Akkor is érzem, hogy fáj mindenem, de legalább jólesik. Időnként szobabiciklizem, és bevált az is, hogy elkezdtem uszodába járni. Hetente legalább egyszer elmegyek, de inkább kétszer. Fogyni ugyan nem fogyok tőle, de talán kicsit izmosabb leszek. Igaz, nem úszom teljesen szabályosan, mert még ettől is fáj a térdem, de azért úgy érzem, használ valamit.

Sajnos, gyalogolni továbbra sem tudok. Gondolom, a gerincferdülésem sem most hirtelen alakult ki, de korábban nem okozott tüneteket. Most viszont már nemcsak a térdem fáj, tavaly óta a derekam is. Ezért csak annyit gyalogolok, amennyit muszáj, de nagyon nehezemre esik.

Ami a legnagyobb gond, hogy még mindig állandó stresszben élek. Nem tudom megoldani a helyzetemet, és szerintem a legtöbb problémám hátterében ez áll. Nem véletlen, hogy nem tudok fogyni, és nem tudok eleget mozogni sem.

Már kevés az autogén tréning ahhoz, hogy megnyugtassam magam, de rendszeresen nem akarok nyugtatót szedni sem. Ezért visszatértem egy korábbi szokásomhoz, amire évekkel ezelőtt jöttem rá, és szerencsére most is működik: ha éjszaka arra ébredek, hogy nagyon ideges vagyok, nekiállok tornázni, félórát, háromnegyed órát, és ettől újra elalszom.

Nem kérdés, hogy most a legtöbbet azzal javíthatok a helyzetemen, ha minél többet mozgok.

>