Nyilván ez az egyik ok, hogy hiába diétázom, mégis csak ilyen lassan tudok fogyni

Több mint 6 éve keresem a fogyás titkát, de egyre kevésbé értem, hogyan mûködik

A ruháim közül leginkább a nadrágokon lehet látni, hol tartok most

Nem számítottam erre

Természetesen minden dekának örülök, amitõl sikerül megszabadulnom, de a mai eredmény mégis újabb fordulópont

Ebben az évben ismét az útkeresés jellemezte az étrendemet. Az elsõ két hónapban hasonlóan ettem, ahogy tavaly, és ugyanúgy stagnáltam is. A változást március elején a laborlelet hozta

A blogot 97,5 kilósan, 2007. május 12-én kezdtem el írni, a fogyókúra megkezdésére pedig pár nappal késõbb, 17-én sikerült rászánnom magam. Még ma is emlékszem, mennyire nehezemre esett. De már akkor is tisztában voltam vele, hogy nincs más választásom

Pár napja már volt ennyi a súlyom, de másodszorra már biztosan nem lehet véletlen: elértem a blog írása óta eltelt 6 év legalacsonyabb súlyát. 2010. októberben egyszer már volt 74,85, de csak egy napra, aztán megindult visszafelé. Remélem, most nem járok így

Végigolvastam pár 2010 tavaszi blogbejegyzésemet. A tüneteim, az éjszakai rosszullétek (remegés, erõs szívdobogás) akkoriban kezdõdtek, igaz, akkor még csak elvétve fordultak elõ, és szinte mindig összefüggtek azzal, ha valamilyen okból egyik napról a másikra nagyon sokat csökkent a súlyom

Vannak még napok, amikor felmegy a súlyom 76 fölé, de már egyre gyakrabban kezdõdik 75-tel. Tavaly tavaszhoz képest 5 kilóval vagyok könnyebb