2009-ben újra teljesen normálissá vált a vércukor értékem és azóta is az. Joggal gondolhattam, hogy a fogyásnak köszönhetõen sikerült megszabadulnom ettõl a problémától is. Sajnos, mégsem

Érdekes. Vannak a fogyás-hízás témának olyan területei, amelyekrõl rengeteget lehet olvasni. Ilyenek például, hogy milyen egészségügyi problémákat okoz a hízás

Fogyókúrás életmódom eddigi, lassan 6 éve alatt végig önerõbõl küzdöttem. 2007-ben, közel a 100 kilóhoz, minden távlati cél nélkül kezdtem hozzá. Akkor még csak két dologban voltam biztos

Stagnálok. Hozzá vagyok szokva, a tavalyi év legnagyobb része is így telt el. Viszont nagyon nem mindegy, mi körül stagnál az ember. Tavaly az év elsõ felében 81,5 körül, év végén 80 körül mozogtam, mostanában pedig többnyire a 78 kiló közelében vagyok, szerencsés esetben, ahogy ma is, kicsit alatta

Úgy tûnik, sikerül tartanom a -20 kiló körüli súlyt. Jó alkalom, hogy ne hátra, hanem elõre nézzek: mi várható, mikorra sikerül végre leadnom a maradék 12 kilót?

Újra -20 kilónál tartok. Már nem is számolom, hányszor léptem át ezt a határt az utóbbi években. Vagy föl, vagy le. Nyilván most is lesz visszaesés, de azért örülök

hogy elkezdett fájni az egyik térdem, és még most sincs teljesen rendben. Azóta 4,5 kilóval lettem kevesebb, és nagyon sok tapasztalattal gazdagabb

Nem értek egyet azokkal, akik szerint az a jó, ha valaki csak hetente egyszer méri meg a súlyát. Én még akkor is gyakrabban mérem, ha hízom vagy stagnálok. Még a biztos rosszat is jobbnak tartom, mint a bizonytalanságot

Ha valaki megkérdezi, mitõl fogyok, elsõnek mindig az jut az eszembe: ötször eszem naponta. Persze nem mindegy, hogy mit és mennyit, de az alap mindenképpen a rendszeres és gyakori étkezés

Január eleje óta igazán nincs okom panaszra. Egész jól haladok, az évvégi súly leadásával együtt összesen -2 kilónál tartok