Az összegzés napja
A szokásos utolsó, az évvégi evésrohamot megelőző nap. Ilyenkor szoktam visszanézni, mi is történt ebben az évben.
Hát, túl sokra nem vittem, semmilyen szempontból. Igaz, nyáron volt egy viszonylag sikeresebb időszak, de most mindössze 2,70 kilóval vagyok kevesebb, mint tavaly december 22-én.
A grafikon vonala a korábbi években, ha kisebb-nagyobb ingadozásokkal is, de elég kiegyensúlyozott volt. Mindig ki lehetett rajta venni, hogy éppen fogyok, hízom vagy stagnálok. Jól látszik, hogy az évvégék is csak rövid időre szakították meg a vonalat, utána tartósan folytatódott a jellemző tendencia.
Az ezévi grafikon viszont össze-vissza ugrál. A tavaly ősszel kezdődött lassú fogyás egy ideig még ebben az évben is tartott, aztán hosszabb stagnálás, sőt kezdődő emelkedés jött, amit nyár közepére már nagyon eluntam. Hiába tudtam, hogy nincs sok értelme, mégsem tudtam ellenállni a gyors fogyás lehetőségének: a physiomins kezeléseken leadtam 6 kilót, aminek a fele aztán rekordsebességgel vissza is jött. Szóval, ha most ebből a vonalból kellene kikövetkeztetnem, hogyan alakul majd a súlyom a jövő évben, hát nemigen sikerülne.
Egy dologban egészen biztos vagyok: mára elértem azt a határt, aminél kevesebbet egyszerűen nem akarok enni. De valahogy mégis tovább kell fogynom. Bár a térdem még mindig eléggé korlátozza az életemet, mégsem látok más lehetőséget a további fogyásra, csak az eddiginél sokkal több mozgást. Tornagyakorlatok rendszeresen, naponta, kétnaponta, amiket a térdfájás ellenére is meg tudok csinálni. Sok ilyen van, nem is gondoltam volna.
Boldog karácsonyt kívánok a blog minden olvasójának!