Ez így nem mehet tovább

Bár változatlanul nem jött meg a hangulatom a fogyókúrához – várok a tavaszra -, de azt mégsem nézhetem tétlenül, ahogy szép lassan visszaszivárognak rám a nagy nehezen leadott kilók. Eddig már 2,6 kg a plusz, amivel sikerült túllépnem a november 19-i „álomsúlyomat”.

Napközben többnyire beérem annyival, mint korábban. Az este az, amivel gond van, az a típus vagyok, aki este szeret enni. Nyáron ilyenkor néhány gyümölcsvacsora segített, télen viszont nincs ehhez különösebben kedvem. Mostanában fõzni sem volt idõm, ha viszont nekiállok szendvicset enni, nem tudom abbahagyni. Ezért arra gondoltam, eszem egy nagyobb sárgarépát, mert ezzel viszonylag jól lehet lakni, és annyi gyümölcslét, hogy pont annyi szénhidrát legyen benne, ami vacsorára elõ van írva. Furcsa párosítás, de ezt valahogy el tudtam képzelni együtt. Most 10 óra van. Nem mondom, hogy nem vagyok éhes, de eddig sikerült megállnom, hogy ne egyek többet. Meglátjuk.