Hát, ez sem könnyű
Mondjon bárki bármit, szerintem a paleot nehéz betartani. Különösen, hogy mostanában gyümölcsöt sem eszem.
Ehhez képest a korábbi étrendem igazán kellemes volt. Igaz, sokkal kevesebbet ehettem, mint a fogyókúra előtt, kezdetben számolgatni is kellett, de csak a cukorról kellett lemondanom, a megszokott ízekről nem. Ha az utcán, étteremben vagy utazás közben kellett ennem valamit, az sem volt különösebben probléma. A családomnak sem kellett mást főznöm, ugyanazt ettem többnyire mint ők, csak kevesebbet.
A paleo akkor tartható be, ha az ember állandóan főz magának, vagy étteremben húst eszik salátával, zöldkörettel. Egyébként viszont, ha nem vagyok otthon, vagy úgy alakul, hogy este nem tudok hazamenni vacsorázni, és nem csomagoltam valamit magamnak előre, akkor eléggé bajban vagyok. Van szerencsére egyfajta pékség a városban, több helyen is, ahol biztonsággal lehet paleo süteményt kapni – elég drágán persze – így már többször sikerült paleo diótortával megoldanom egy-egy kimaradó étkezést. Anélkül, hogy másnapra híztam volna tőle.
Mikor három és fél hónappal ezelőtt hozzáfogtam a paleohoz, és elkezdtem újra fogyni, már akkor foglalkoztatott: ha most lennék közel 100 kiló, és fogyni szeretnék, vajon elkezdeném-e újra az 1400/160 inzulinrezisztencia étrendet, vagy inkább egyből a paleot választanám? Lehet, hogy a paleo sokkal hamarabb, tartós eredményre vezetne, elkerülhető lenne vele az a sokéves kínlódás, amin eddig átmentem?
Lehet, hogy így van, nem tudom. A válaszhoz még kell jó pár hónap tapasztalat, de a könnyebb betarthatóság mindenképpen a saját, korábbi étrendem mellett szól. A hagyományos étkezéshez képest a paleo sokkal nagyobb váltás, nagyobb lenne rá az esély, hogy már az elején feladom. Mostanra viszont már annyira megedződtem, hogy még ezt is kibírom.