Mozognom kell!

Igyekszem annyit mozogni, amennyi csak telik tõlem. Nem könnyû, mert idén a helyzet lényegesen rosszabb. mint az utóbbi pár évben bármikor: mostanában mindig meglepõdöm azon, ha véletlenül arra ébredek, hogy éppen semmim sem fáj.

Ritkák az ilyen napok, de legalább rá vagyok kényszerítve, hogy minél többet foglalkozzam a mozgással. Amire pillanatnyilag képes vagyok, megteszem. Hetente egyszer elmegyek csoportos gyógytornára, 2-3 hetente egyénire. Vannak otthonra összegyûjtött gyakorlataim is (térdre és vénás torna), amit legalább kétnaponta igyekszem végigcsinálni. Ezek többnyire olyan „muszáj” gyakorlatok. Nagyon más, mint a 2009 nyár végén elkezdett saját tornám, ami így visszanézve inkább kellemes volt, mint hasznos, de legalább éreztem benne a mozgás örömét, és a semminél biztosan többet ért. Mindenesetre ezt sem hagytam abba, csak kezdem átalakítgatni: ha a gyógytornán találkozom valami kedvemre való gyakorlattal, kiegészítem vele.

Ha a napi gyaloglást összeadom, abból is kijön egy félóra, de igyekszem ezen felül is gyalogolni, bár ez mostanában nem igazán esik jól. Vannak persze egészen kellemes kivételek is: a tegnapi gyaloglás a 10 cm-es Balatonban, homokon, 30 fokos vízben egészen fantasztikus érzés volt.