Optimistább vagyok, mint tavaly ilyenkor
Bízom abban, hogy beválik, amihez most hozzákezdtem.
Sajnos, ebben az évben sem sikerült lefogynom, a súlyom gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2016. december végén. Visszanézve, az év legnagyobb része stagnálással telt, ugyanúgy, mint tavaly. A dolog érdekessége, hogy több mint egy évig havonta jártam egy obezitológushoz (elhízással foglalkozó orvos), hátha tud segíteni, ötletet adni, de az egyetlen eredmény, amit ezalatt sikerült elérnem, hogy legalább nem híztam tovább. Viszonylag nyugodt voltam, mert stagnálni még mindig jobb, mint hízni. Augusztusig jártam hozzá, de beláttam, nincs értelme tovább folytatni. Akkor jött a szeptember, és az addig 81-82 kiló között álló súlyom lassan, de biztosan elindult felfelé.
Ez aztán meghozta az ötletet, eszembe jutott egy doktornő, aki pár éve elég rendesen lefogyasztotta az egyik ismerősömet. Kértem hozzá időpontot, de még magánban is másfél hónapot kellett rá várni. Azalatt a súlyom elérte az idei maximumot, 84,65 kilót.
November közepétől aztán jött az új irány, az inzulinrezisztencia diéta. Nem túl egyszerű betartani, de legalább nem koplalós. 5 hete csinálom, igaz, még nem túl szigorúan, de valamit így is használt.
Ezzel indulok most neki az új évnek.